Egyszer volt, hol nem volt még a szivárványon innen és a játszótéren túl, volt egyszer egy csodálatos óvoda, amit Zöld óvodának hívtak. Ez az óvoda, nem akármilyen volt, már csak azért sem, mert a gyerekek, akik idejártak kivételesen ügyesek voltak, szerették és óvták a környezetüket. Sosem dobták el a szemetet, de ha mégis, a neki megfelelő...
Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy kislány, akit Mártának hívtak.
Egyszer volt, hol nem volt, a Happcián Óceánon is innen, no meg a mesebeli Hetyeg Hegyeken is túl, volt egyszer egy erdő, a Manók erdeje, egy különös királysággal, a Mityik Királysággal.
A legenda szerint valamikor nagyon régen Földanyának született egy gyönyörűséges lánya. Emberi szem nem látott még szebbet, isteni szem nem ismert gyönyörűségesebbet, anyai szív nem szeretett még jobban gyermeket, mint ahogyan Földanya szerette őt. Olyan nevet akart adni lányának, ami még soha meg nem fogalmazódott emberi és isteni gondolatban, így...
Anya és Apa igyekezett mindent megadni nekünk, amit csak lehetett. Ahányszor idejük volt, elmentünk a közeli strandra, vagy az állatkertbe. Ilyenkor mindannyian nagyon boldogok voltunk, és mókáztunk egész álló nap!
Hol volt, hol nem volt, közelebb mint gondolnád , volt egyszer egy falucska, ahol csupa diófával volt tele minden kert. Talán ezért is nevezték ezt a falut Édesdióvölgynek. Nem csak emberek otthona volt ez a hely, itt éltek a diómanók is, akik felügyelték, minden fa épségét, és élőviláguk gondtalan életét.
Egyszer volt, hol nem volt, a Hetedik határon is túl, volt egyszer egy erdő, amit mindenki csak Békés erdőnek nevezett. Élt ebben az erdőben, egy aprócska manó, aki a Peti névre hallgatott, s az ő legjobb barátja és segítője Bimbó, a kedves esőfelhőcske. De kedves volt ebben az erdőben mindenki, aki itt élt. Az oroszlánok békésen heverésztek a...
Egyszer volt, hol nem volt, még a Budapesti játszótéren is túl, ahol a rózsaszínű kicsi malac túr, élt két kisfiú Marci és Robi. Hát ez a két kisfiú, az iskolában egy napon azt a házi feladatott kapta, hogy kutassanak elveszett legendák, és mesék után. Általában nem örültek a feladatoknak, de most azt remélték, hogy valami csoda folytán, a nagy...
Egyszer volt, hol nem volt az Óperenciás tengeren is túl élt egy öreg király, gyönyörű szép lányával. Nagy volt szegény király bánata, mert a birodalma határán tanyázott egy hatalmas ámde lusta sárkány; aki elvárta, hogy az ország népe ellássa étellel, itallal. Nem bántott soha senkit, az emberek mégis rettegtek tőle és teljesítették minden...
Csak egy hideg őszi nap volt,