Lackó majom és a bolha

Letölthető és kinyomtatható innen: 

A távoli Afrikában,

Éltek majmok jó néhányan.

Ámde kiről most mesélek,

Egy igazi csoda lélek!

A neve Lackó, a kis majom,

Sikerült ő fára másszon.

Szerencsére! Hisz jó falat,

Magától le nem potyoghat!

Vidáman teltek napjai,

Ma is sikerült jól lakni.

Ugrott ide, ugrott oda,

S ráugrott egy kicsi bolha.

Kicsi bolhának egy álom,

Utazgatni majom háton.

Hiszen van itt minden mi kell:

Puha fekhely, meleg étel.

Csak meg kellett kicsit szúrja,

S vigyázni, hogy meg ne fogja.

S már pihent is tele hassal,

Gondtalanul, angyal arccal.

Jaj! De bíz' a majom élet,

Bolhával nem épp jó érzet!

Elűzi a békességet,

S megszűnik a boldog élet!

Mert hol itt szúrja, hol ott csípi,

Vajon ki segíthet néki?

Ám abban a pillanatban,

Zsiráf Zsolt bújt elő nyomban!

S Lackó fenn a banán fákon,

Ugrabugrál minden ágon.

Zsiráf Zsolt meg csak úgy nézi,

Mi van vele? Azt nem érti.

- Miért ugrálsz össze- vissza?

Akárcsak egy apró bolha?

- Az oka az épp egy bolha,

Csíp reggeltől- estig sorba!

Fogalmam nincs, hogy mit tegyek,

Csiklandoz és csíp engemet!

Így élni a majom létet,

Egy igazi végítélet!

- Hát most szállj le, azt ajánlom,

S menj fürödni, kis barátom!

A bolha nép fél a víztől,

Elmenekül, ha megfürdöl!

Na rohant is Lackó majom,

S fürdött a közeli tavon.

S a bolha meglátva a tavat,

Még fürdés előtt elszaladt!

Így úszta meg a legvéget.

Veszélyes egy bolha élet!

Ha túl okos a gazda állat,

A jólét hamar véget járhat!

Lackót pedig nem csípi már,

A fákon békésen ugrál.

S ha épp máshoz lenne kedve,

Zsiráf Zsolt segíti benne.

Csodás is a szavannákon,

Utazgatni zsiráf háton!

Boldogságos itt az élet...

Ha egy bolha épp nem csíp meg!